EU vs. Kína: az európai versenyképességi csapda
Mai témánk kicsit túlmutat a napi projektmunkánkon, mégis közvetlenül érinti az európai – és benne a magyar – autóipart, úgy általában véve az európai versenyképességet. Az elmúlt években egyre gyakrabban halljuk: Európa versenyképességi válságban van, különösen Kínával szemben. A politikai és közgazdasági narratíva többnyire a „magas kínai állami támogatásokra” vezeti vissza a különbséget. Én néhány egyéb nézőpontot is szeretnénk megmutatni: Szerintem a különbség nagyobb része strukturális természetű, nem a magas állami támogatásokból fakad.
📦 1) Mit csinál jobban Kína? – Méretgazdaságosság és portfólió‑terítés
A kínai államkapitalizmus egyik kulcselve, hogy amit egyszer kifejlesztettek (hardver/funkció/szoftver), azt a lehető legszélesebb termékpalettán, minél nagyobb darabszámban értékesítik. Nem szegmentálással akarnak extra profitot realizálni, hanem volumennel csökkentik az egységköltséget. Nincsenek végeláthatatlan extra listáik, már egy alap modell is jól felszerelt!
Valaha ezt az USA is jól csinálta, amikor az űrkutatás eredményei megjelentek a polgári piacon is. Tud valaki erre példát hozni a közelmúltból?
🔄 2) „Duális” hasznosítás: állami fejlesztés → civil piac
Kínában a védelmi/állami fejlesztések eredményei gyorsabban jelennek meg a civil (konzumer és ipari) piacokon. A fejlesztési költséget így részben már „megfizette” az állam, a piacon pedig tömegtermékként térül meg – további költségelőnyt hozva. Nyilván EU védelmi ipar nincs, így eredményei se nagyon. De az USA esetében is komoly a visszaesés e téren.
Utoljára alán a pillanatragasztó volt az a katonai fejlesztés, amit jobb híján eladtak a polgári piacon.
🛠️ 3) Over engineering Európában
Miközben a lean ma is hívószó, a gyártósorok döntéseiben sokszor a minőségbiztosítási logika dominál az ipari mérnöki megközelítéssel szemben. A berendezések gyakran többet ellenőriznek, mint amennyi értéket hozzáadnak. A minőséget véleményem szerint gyártani kell, nem (csak) ellenőrizni.
Ez a legnagyobb hibája az európai gyártásnak! Minőségen akarnak versenyezni, de cserébe elbuknak az ár versenyben.
Kína azt gondolom itt megtalálta a tökéletes egyensúlyt mára
🏭 4) Tervezés–gyártás szétválása és a lassú iparosítás
Tipikus európai működés: a fejlesztőközpont készre tervez, majd a gyártó lokációkat „megversenyeztetik”. A gyártás/industrializáció mérnökei így gyakran kész tények elé vannak állítva. A gyors piacra lépési kényszer és a belső érdekek könnyen juttatnak gyártásba nem gyártható, túlkomplikált termékeket – magas felfutáskori selejttel és drága, bonyolult berendezésekkel.
Ezt egyfajta következménynek látom, egy jófajta manager-i napellenzős látásmóddal megspékelve. A költségek csökkentése miatt a gyártás olcsóbb régiókba lett áthelyezve, de a fejlesztő munkahelyeket megtartották (amíg tudták) Németországban. Ezzel akarva-akaratlan elvették a lehetőségét a kommunikációnak gyártás és tervezés között.
De hogyan is néz ez ki kicsit költségoldalról szemlélve:
📊 Autóipari költségszerkezet – tipikus európai bontás
📊 Kínai költségelőny – autóipari fókusz (összesen ~25%)
| Komponens | Előny (%) | Indoklás |
|---|---|---|
| Bankköltségek | ~3 | Állami finanszírozás, alacsony kamatkörnyezet. |
| Beruházás / iparosítás | ~5 | Gyorsabb bevezetés, egyszerűbb gépek. |
| Selejt | ~2.5 | Jobb tervezés–gyártás integráció. |
| Termékfejlesztés | ~2 | Méretgazdaságosság, portfólió‑terítés. |
| Munkaerő | ~1.5 | Relatív előny EU‑val szemben. |
| Alapanyag / beszállítói lánc | ~5 | Helyi előállítás, rövidebb logisztika. |
| Egyéb | ~0.5 | Gyors megtérülés, kisebb lekötött tőke. |
| Összesen | ~25 | Autóipari nagyságrendű becslés. |
Következtetés
Az európai autóipar hátránya elsősorban szerkezeti eredetű: a túltervezés, a szétvált tervezés–gyártás, a lassú iparosítás és a portfólió‑szegmentálás együtt drágít. Kína ezzel szemben skáláz, egyszerűsít, integrál, és gyorsan bevezet. A direkt állami támogatás – még szélső példával számolva is – csak töredéke a teljes különbségnek.
Azaz látható, hogy a kínai állami támogatások csak kisebb részben magyarázzák a jelentős költség előnyt. Vannak persze sajátosságok, amit nem lehet Európában alkalmazni, de egy részét igen is el lehet és el kell tanulni, egy részére pedig saját Európai válasz kell tudni adni!
Hogy miben tud ezekből a FactoryPro csapata segíteni? Vagy hogy általában összeurópai szinten hogyan is lehetne ebben előre lépni, ez már egy következő blogbejegyzés témája lesz!